Bejelentés



Üdvözöljük Olvasóinkat a Zebegény Turizmusáért Egyesület (ZTE) hírmagazinjában!
Egyedül a szellem szabadsága teszi lehetővé a gondolat fejlődését. (Antoine de Saint-Exupéry )

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek.
+
Ingyenes tanulmány:
10 megdöbbentő ok, ami miatt nem megy az angol.











Petőfi a magyar tájköltészet egyik kimagasló alakja. Nem törekedett pusztán a tájleírására. A tájjal kapcsolatos érzéseit, gondolatait és hangulatát írta meg. Számára táj szinte ürügy, hogy belső világát kifejezze.


Néhány tájversében a táj jelképként jelenik meg. Legszebb tájversei az Alföldről szólnak. Az Alföld mint téma akkoriban forradalmi újítás volt. Petőfi számára az Alföld nemcsak a szülőhelyet, hanem a szabadság képzetét is jelentette a maga végtelenségével és korlátlanságával.


A Tisza című versét 1847-ben írta. A 15 versszakos vers a táj festői rajzával indul. A nyári alkony és a kis Túr torkolata pontos hely és időmegjelölés. Az anyja kebelére siető gyermek képe nemcsak hasonlat, hanem lírai vallomás is, amelyben a költő Tiszához való viszonya fejeződik ki. Ezután a folyó jellemzése következik. A 2.-3. vsz. szín- és hanghatásokkal varázsolja elénk a folyót. („Piros sugárok”, „ sarkantyúk pengése”)


A 4. vsz. a költői szemlélődés pontja. Innen kiindulva a költő koncentrikus körökben, a látóhatárt állandóan tágítva mutatja be a tájat. A közelről a távolra haladás végpontját a mármarosi bércek jelentik. A kezdő és végső pont között láthatók a Tisza túlsó partját szegélyező tarka rekettyebokrok és az azok nyílásán kirajzolódó „kisfalucska tornya”. A réten túl már homályos erdő. A hasonlatok és jelzők megfoghatóan és festőien ábrázolják a tájat és egyben a költő érzelmeit is. Az uralkodó csendet csak a madárfütty és a távoli malom zúgása töri meg. Idilli a hangulat. Ezt még tovább fokozza a megjelenő ,,pór menyecske” képe. Ettől a pillanattól kezdve már a költői vallomás leírására helyeződik a hangsúly.” A ,,Lelkem édes mély mámorba szédül” sor a táj által kiváltott érzelem gazdaságát érzékelteti.


A 10. vsz. a minden költői képzeletet felülmúló gazdag természet dicsérete. A 11-12. sor a késői estét írja le a tanyán. A friss gyümölcsből készült vacsora és a Tiszáról folyó beszélgetés a vers nyugalmas lezárása is lehetne. A költő azonban nem áll meg itt. A békés kezdőkép ellentétének leírása két versszakon keresztül egy igen drámai befejezést eredményez. A láncát letépő őrült képével a vers társadalmi mondandóval zárul. A Tisza az erejére ébredt népet idézi. Azt, hogy ez nem önkényes belemagyarázás bizonyítja A király és hóhér című 1848-ban írt verese, amely a nép erejét mint a folyóvíz a gátot ,,Eltépte a nép a láncot…” sorokkal érzékelteti. Mindez Petőfi tájköltészetének újszerűségét bizonyítja.



Mohácsy Károly - Szines Iro... by Balogh Zsuzsanna












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!